Földomlás és őrület

(ezt is csakugyan földrajzra írtam, még év elején... és csakugyan ötös.)

Földomlás és őrület

Chile - San José bánya, 2010. augusztus 5.

A nap, amikor harminchárom chilei bányász a mélyben rekedt a pénzsóvár fejes emberek és a felelőtlen bányafelügyelet miatt. De mi a legnagyobb kár? Az, hogy lent rekedtek a menedékként kialakított járatban, vagy az, hogy még mindig élnek?

Több cikk említi meg a bányászok lelki állapotát, ami nem igen biztató. Állítólag mikor megtudták, hogy akár hónapokban telik a kiszabadításuk, jól fogadták a hírt. Nem törtek össze, hanem erősen és férfiasan fogadták, de mint a családoknak küldött videóban észrevehető, nem mindenki vállalta a szereplést. Sokan vannak, akik már most magukba fordultak és akár depresszió közeli állapotba kerültek. Nem mindenkinek ugyanolyan a természete így nem jelenthetjük ki ezt mindegyikről. Vannak köztük olyanok is akik jó kedvűen és mosolyogva integettek családjuknak vagy éppen hálákat mormoltak a kapott vízért, mp3 lejátszóért, bibliáért, ételért. De meddig tarthat ez? Állítólag karácsony környékén tudják őket kiszabadítani. Addig töretlenül megmarad a jó kedvük? Nem hinném. És mi a helyzet az egészségi helyzetükkel? Bevallásuk szerint szinte már mindenkinek van gombás megbetegedésre utaló sebhelye. A higiéniai szükségletüket pedig csak egy a kőzet közül feltörő forrás biztosítja.

A depresszió, melyet már megemlítettem, súlyosabb lehet, mint hihetjük. De miért alakult ki? Erre a kérdésre mindenki csak feldörrenne és azt mondaná, hogy „nem egyértelmű?”. Tudósok, pszichológusok szerint a legalapvető dolgok megvonása is alapul szolgálhat, mint például a csend. Ez a probléma már az űrhajósokat is érintette, a NASA azon dolgozik, hogy a jelenleg űrben lévő embereknek szórakozást, zenét biztosítson. A folyamatos csend, az hogy nem hallasz se szélfújást, se tücsökciripelést, se csörömpölést, megőrjíti az embert. A NASA tudósai attól tartanak, hogy az űrhajósok unalmukban egymás ellen fordulnak és akár kárt is tehetnek a másikban a túlzott ingerültség miatt. „Az emberi természet igen komplikált e –téren.” Idézem szavait egy ismeretlen, ám annál inkább értelmesebb embernek. A másik főbb probléma, ami számításba jöhet a fény hiánya. Elzárva egy sötét helyen nem érzékelhető a nappal és az éjszaka. Ezáltal szóba is került a harmadik gond az idő. A bányászok nem érzékelik az idő múlását, ezáltal nem is tudják, mióta vannak lent. Nem látnak napot, így akár éveknek is tűnhet számukra a hónapok. Nem mellesleg: „a sötétség depressziót szül.” Újabb szavak olyantól, aki átélt már hasonlót. Tehát ezek miatt merészeltem azt mondani, hogy nem olyan egyszerű. Valószínűleg számukra nem azok a legnagyobb gondok, hogy nincs megfelelő higiénia.

„De mi a legnagyobb kár? Az, hogy lent rekedtek a menedékként kialakított járatban, vagy az, hogy még mindig élnek?” idézem utolsóként, saját szavaim.

Chile, San José bánya, 2010. augusztus 30.

A nap, amikor megkezdődött a furás lefelé a mélybe, hogy kimentség a bajba jutott harminchárom bányászt. Nevezhetnénk akár a bányászok remény napjának, de én még sem tenném. Hónapok múlva, talán újra napvilágot láthatnak, de addig az összes idejüket azzal kell tölteniük, hogy a kőtörmelékeket elhordják a lehetséges mentő alagút elől, mert ha nem akkor nagy valószínűséggel a mentési akció hiábavaló.

De ha mindez mégis sikerül, mi lesz velük? Az életük már nem lesz ugyanolyan se. De megváltozhatnak-e ennyi idő alatt, úgy, hogy még a saját családjuk se ismer rájuk? És ha nem, és ha igen? Tehát újra kérdem: Merjünk-e örülni annak, hogy még nem haltak meg?

Empire State Building

(Ezt az újságcikkre hajazó írást, földrajzra készíttettem, a tanárnőnek nagyon tetszett és kaptam egy ötöst.)

Empire State Building, a nagy alma üres állami épülete

Az Empire State Building 102 emeletes, 381 méter magas és természetesen az egyik jelképe New Yorknak. Az épület New York, Manhattan kerületében a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán a magasodik. Nevét New York állam becenevéből kapta, Empire State, azaz Egyesült helyett Birodalmi Államok. Az épület története a két világháború közötti időkbe nyúlik vissza, a legenda szerint 1928-ban John Jacob Raskob megkérdezte Bill Lambetet: "Bill, milyen magasra tudod építeni, hogy ne dőljön össze?". Raskob, egy Wall Street-i pénzügyi szakember, minden kapcsolatát latba vetve teremtett elő a gazdasági világválság idején 41 millió dollárt, hogy felépülhessen a világ legmagasabb építménye.

A telek megszerzése után 1930. január 22-én kezdődtek el a munkálatok. 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. A rohamtempóban 14 építőmunkás veszítette életét. Az építkezés egy évig és 45 napig tartott, heti hét napon át, még ünnepnapokon is. Így 4 és fél emelet készülhetett el egy hét alatt Az Empire State Building rekordidő alatt készült el, 1931. május 1-jén adták át. Az 1940-es évekig a legtöbb irodának nem akadt bérlője az épületben, ezért az Empty State Building (Üres Állami Épület) gúnynevet aggatták rá. Az évtized végén építették fel a kerítést a legfelső kilátóterasznál, mert három hét leforgása alatt öt ember kísérelt meg öngyilkosságot azzal, hogy a mélybe vetette magát. 1945. július 28-án egy B-25 Mitchell bombázó repülőgép csapódott a toronyba, 14 ember halálát okozva. 1952-ben került az antenna a torony tetejére, azóta 67 millió dollárt fordítottak az állagmegóvásra.

Filmes Karrierje

Az Empire State Building 1933-ban örökre beírta magát a mozinézők emlékezetébe, amikor a King Kong című film címszereplője, az óriásgorilla felmászott rá. Ezt a filmet nem egyszer feldolgozták, de sosem változtatták meg a történetnek azt a részét, amikor az óriás az épületre hurcolja a főhősnőt. „Úgy gondolom a film csúcspontja, mikor King Kong felmászik az Empire State Buildingre. Ezzel egyfajta határtalanságot, mutat nekünk, hogy elérhetünk nagy dolgokat is, hogy akár az álmaink is valóra válhatnak, mert ha egy majom fel tudott mászni a világ legmagasabb felhőkarcolójára, akkor mi is elérhetünk határtalan álmokat.” – nyilatkozta a rendező az egyik bulvár napilapnak a film sikere után. A fekete –fehér film, robbanásszerűen tört be a köztudatba. Egy horrorrisztikus akció romantikus szálalakkal. Az emberek egyik kedvence és szerény véleményem szerint ennek oka lehet az is, hogy a jól ismert Empire State Building szerepet kapott benne. Hisz mi is imádjuk, ha egy filmben felismerünk egy hétköznapi dolgot, ezáltal akár hihetővé is válhat a történet, bármennyire lehetetlen az alap. Én azt mondom, a körítés mindig javít az eredeten.

De nem csak a King Kong című filmben szerepelt a WLC lerombolása után, „New York legmagasabb épülete” címet ismét visszaszerző irodaház. A mai filmek is szeretettel, nyúlnak hozzá, ezzel, mint mondtam elhitetve velünk, hogy igaz is lehet.

A „Pecy Jakson és az Olümposziak” című filmben a Empire State Building egyfajta végállomást jelent. A főhősnek, miután kiállta az összes próbát, oda kell elmenni, hogy találkozhasson apjával, Zeusszal. Miért oda? – gondolhatnánk. De a válasz egyszerű: New York legmagasabb épülete, ami azt is jelenti, hogy a legközelebb van az éghez, így ebben a történetben az ESB New Yorki megfelelője az Olümposznak.

A 2010-ben debütáló Varázslótanonc című filmben is feltűnik az irodaház. Jerry Bruckhecmer a film rendezője, aki nem mellesleg a leghíresebb helyszínelők rendezője is, azt nyilatkozta a filmmel kapcsolatban, hogy az ESB az a felhőkarcoló, amely elérhetetlen tűnik az emberek számára. Ezért gondolta jó ötletnek, hogy a főhős elmélkedős jelenetei ott találjanak helyet, mert ebben a filmben épp a képzelettel való szárnyalás a lényeg, hogy elhiggyük, minden lehetséges, akár az Empire State Building egyik vasmadár vízköpőjével repülni tova.

Még megemlítem Alicia Keys – Empire State of Mind című számát, ami személyes kedvencem, csak azért sorolom fel, mert ebben a dalban is valami hasonlót jelent az épület.

Ezek után nevezhetnénk New York legmagasabb épületét az álmok határának, a képzelet raktárházának, vagy a filmek jelképes bálványának. De miért tennénk? Az Empire State Building – Üres Állami Épület tökéletes, mert nem kell neki varázslatos név, hogy tudjuk mit jelent számunkra.