Borzongásos: Sam

Borzongásos
(a shiver című könyv alapján)


Sam


Szép Szerelmem, ül a hintán.
Bogáncsvirág, keskeny nyakán.
Arcát megsüté a déli fény
Szeme, mint gyöngyvirág, égszínkék
Ragyog úgy, a felhőtlen ég.
Vágyódás, mit tán érzek…
Hogy e csöpp kis lányka felém nézzen?!

Erdő mélyén gonosz falka,
Nincs ki megvédje! Nincs egy farkas?
Gyerek testtel, felnőtt szívvel…
Hogy megmentsem... Az kétséges!
Messze jár még e kóbor falka,
Nem kell harc, míg nyugtunk van
Még csak ketten vagyunk, ember és farkas.

Így csodálom tovább emberi testét
Bár tudom lelke erősebb mindennél.
Könnyű búza haját lebegteti,
A rút téli hideg szellő.
Ő még sem törődik, Őt nem érdekli.
Úgy december komor tele jár felettünk,
Ő itt ül, mégis mellettük.

Engem, még így is riaszt a téli hideg,
Hogy már nem bánthat, még nem.
Átváltozás, keserves kínhalál.
Miért örüljek annak ami fáj?
A hideg ami fáj, A tél az ami bánt.
Ember nem maradok. Télen soha.
Csak nyáron lehetek Az
Aki télen bennem lak.


Hallom a felbujtók szavát,
Vonyítás és vonyítás,
ez a hang tudom, most nem barát.
Még mindig bent járnak erdő mélyén messze
De hangjuk, nekünk gyorsabban terjed.
Figyelmeztetnem kell,
Még ha távoli is a vége.
Nem hagyhatom, meg kell tennem!

Ismeretlen, gyönyörű lány,
Fuss… Menekülj… Bújj… Szaladj…
Ne, ne gyere. Itt ne maradj.
Törékeny teste súlyom alatt összeroppan.
Alig mozdul, ám szeme felpattan.
Szemek szemmel, pofa arccal,
Felismer, érintése rám tapad.

Lélegezz, ki és be, ki és be,
Lélegzése beszívja félelmem.
Bőre sima, haja lágy
Szemében mégis tombol a vágy.
Karcolás esett kézfején ott lent,
De nem mozdul, csak lélegez.
És engem néz a két szeme.