Nevetség tárgy

Nevetség tárgy

Nevető arcok,
rám mutatnak a karok.
Tudom, hogy rám,
érzem tisztán,
lettem én hát,
a nevetség tárgy.

Miért én?
Mondd, mit tettem én?
Megint, most miért?
Hisz csak boldog vagyok.
Kérlek, kérlek hagyjatok!
Elromlik a napom.

Baj talán,
hogy a boldogság,
végre rám talált?
Nevettek ti is.
Miért nem nevethetek én is?
Kell a nevetetés,
ahogy a földnek a bevetés.

Sírjak talán?
Eldobjam, boldogság?
Azon nevetnétek,
ha nem lenne életem?
Miért kergettek?
Veletek én is nevetek.